Karaburun félsziget +Izmir
Reggel korán keltem, 8 órakor már úton voltam. Nagyjából eseménytelen volt a nap, pedig valamiért nagyon rossz érzés volt bennem. Óvatosan mentem egész nap. Reggel a kemping is mas arcát mutatta, bár az illemhelyet inkább nem használtam. Elindultam Izmir irányába. Komppal akartam átkelni, hogy hamarabb menjen, de futóverseny volt, a kompok nem jártak. Így ez kimaradt. Be Izmirbe. Szép. Nagyon. Szuper úthálózattal. Találtam szénsavas ásványvizet. Te hinnéd, hogy Ülker Turbo rágó ize van igy a csomagolás alapján? Én nem gondoltam. Borzasztó. Szénsavas. Megittam. A félsziget csodás volt. Nincsenek rá szavak. Megálltam tankolni. Nem akartam úgy nekimenni a félsziget kevésbé fejlett részének, hogy nincs tele a tank. Egy ősz bácsi autót mosott. Gyermekkoron piros dacsiáját. Alapfokú olaszommal megkérdeztem készíthetek-e egy szelfit az autójával. Mosolygott, evet! Válaszolta. Kattant is a digitális rekesz: Miután befejezte, guglitránszlét elő, elmondt...
Comments
Post a Comment